Erősebb fizikai terhelés- különösen a 6 percnél hosszabb futás- az asztmás gyermekek nagy részénél köhögést, nehézlégzést vált ki. Gyakran arra van szükség, hogy nagyobb fizikai terhelést megelőzően közvetlenül, vagy még reggel otthon gyógyszert kell használni (testnevelési óra, Cooper-futás, edzés, verseny előtt). A rendszeres testedzéstől, sportolástól semmiképpen sem szabad „eltiltani” az asztmás gyermekeket.

 Az úszás különösen jó hatású, de minden olyan sport ajánlott, amit a gyermek szívesen végez. Versenyszerűen sportoló esetében a sportorvosnak pontosan tudnia kell, hogy milyen asztma elleni szert használ a gyermek. Orvosi engedéllyel ugyanis használhatók azok a gyógyszerek, amelyek egyébként tiltó listán vannak.

Igen, de a bölcsődének és óvodának tudnia kell a gyermek betegségéről, valamint arról is, hogy mi a teendő állapotrosszabbodás esetén és erre milyen tünetek hívják fel a figyelmet. Szerencsére ma már egyre több olyan óvoda és iskola van, ahol az asztmás rohamoldó gyógyszer használatát elsajátították és szükség esetén alkalmazzák a gyermekkel foglalkozó gondozók, pedagógusok.

Egyszerű, otthon is használható eszköz a légzésteljesítmény lemérésére. Ismerni kell a saját legjobb értéket, és ennek ismeretében meg lehet ítélni a tüdő állapotát.

7 éves kor alatt a sprayt toldalék nélkül nem tudják a gyermekek helyesen használni.

4-7 éves kor között: volumatic

3 éves kor alatt babyhaler, NES-spacer arcmaszkkal

3 éves kor felett babyhaler, NES-spacer a csutora szájba vételével

Vegyünk porlasztót?

Akik nem tudják megtanulni a toldalék használatát, azok számára ajánlható a gyógyszerporlasztó. Ez a leginkább időigényes inhalációs módszer és itt a legnagyobb a gyógyszer-veszteség is.

Porbelégzők 5 éves kor felett

Diskus, easyhaler, turbuhaler

Az inhalációs hörgőtágító adagolását rögtön a tünetek megjelenésekor el kell kezdeni, nem szabad várni, míg a tünetek súlyosabbá válnak.
Akkor kell orvoshoz fordulni, ha az inhalációs hörgőtágító kezelés 3-4 óra alatt nem hoz javulást

Ahol a gyermek asztmáját megállapítják, javaslatot kell adni állapotrosszabbodás esetére: milyen gyógyszerből, mennyit és milyen gyakran kell alkalmazni. Ha nincs ilyen kezelési terv, kérjen orvosától.

Az asztmás állapotrosszabbodás fokozatosan alakul ki. Előbb mozgáskor, terheléskor száraz köhögés, majd később egyre fokozódó nehezített légzés, sípoló kilégzés jelentkezik. Ezért nem kell attól félni, hogy az asztmás gyermek „álmában megfullad.”

Azért, mert az asztmás hörgőgyulladás a tünetmentes időszak alatt is zajlik, és kezelés nélkül a légzésfunkció romlásához vezet. A folyamatos gyulladáscsökkentő kezelés befejezése vagy szüneteltetése az orvos feladata! Ezért szükséges a rendszeres ellenőrzés!

egészséges hörgő                                                   asztmás hörgő

Nem az számít, hogy mennyit puffogtatunk a szájba (toldalékba), hanem az, hogy mennyi jut le ebből a tüdőbe. Minél súlyosabb az asztmás hörgőgörcs, minél kisebb a gyermek, minél rosszabb az inhalációs technika, annál gyakoribb alkalmazásra van szükség. Ezért van az, hogy ugyanannyit (vagy többet) kell puffogtatni egy kisgyereknél, mint a felnőtteknél.

Az asztmás állapotrosszabbodás leggyakrabban köhögéssel kezdődik. Ezzel együtt, vagy kicsit később a kilégzés nehezítetté válik, megnyúlik, „hörgő” légzés jelentkezik. Ha a gyermek hátára teszi a szülő a fülét, sípolást hallhat.

A belélegzéssel bejuttatott gyógyszer egyenesen odajut, ahol hatni kell. A tüdőben magas, a vérkeringésben alacsony a gyógyszer-koncentráció, ezért kevesebb a mellékhatás, mint tabletta vagy injekció esetén

A csecsemő- kisdedkori asztmások felénél iskoláskorra megszűnnek a tünetek. Legnagyobb esély a „kinövésre” azoknál a fiúknál van, akiknél a tünetek 2 éves kor előtt kezdődtek és a családban nincs allergiás.

Nem.

Újabb bőrpróbára akkor van szükség, ha a tünetek alapján felmerül a gyanú, hogy az eddigieken kívül más allergia is kialakult