Az allergiás hajlam nem nőhető ki. A környezet határozza meg, hogy kialakul-e allergiás betegség, illetve ha kialakult, milyen súlyosak a tünetek. Így ha valaki hegyvidéken születik és él, nem lesz házipor-atka allergiás, mert az atka 1.500 m magasság felett nem életképes. Ha a fű-pollen allergiás az egész nyarat a Földközi tengeren egy hajón tölti, nem fog tüsszögni. Nőknél a terhesség hozhat regénybe illő” változást: gyermekszülés után előfordul, hogy „megszűnik” az allergia.

Asztma jelentkezhet nem allergiásoknál is.

Akár allergiás valaki, akár nem, az asztma tüneteinek legfontosabb kiváltója a légúti vírusfertőzés. Így egy parlagfű-allergiás asztmásnak télen is lehetnek tünetei, amikor parlagfű-pollen már nincs a levegőben.

Sajnos előfordul, hogy csecsemőkorban ekcéma, később ételallergia, majd asztma és még később allergiás nátha is kialakul az allergiára hajlamos gyermeknél.

ekcema

Az allergia nem egy betegség, hanem a szervezet veleszületett különleges reakciója. Az allergiás egyén a környezetünkben előforduló, mások számára közömbös anyagokkal szemben ellenanyagokat képez. Az allergia különböző szervi betegségeket okozhat: a bőrön (ekcéma), a gyomor-bélrendszerben (ételallergia), a légutakban (szénanátha, asztma).